A hétfői napom még aránylag szokványos volt, mivel csak attól volt "pólós", mert újfent kimentem Imrekkel és pár lánnyal a válogatott szokásos Hajósbeli délután 18 órási kétkapus edzésre (az olimpiai válogatott 18-6-ra verte a junior válogatottat) míg a keddi már ettől kicsit eltérő volt, ugyanis 16-kor kezdődött, ráadásul hírverés szempontjából a váci strandon volt eme edzés. Szóval kedden délután a váci strandon, igen népes strandoló közönség előtt kitűnő népszerűsítő edzőmeccset játszott a felnőtt válogatott a junior válogatottal. (Ennek 16-7 lett a vége.) Ez a meccs is 4x7 percig tartott, s az Athénba utazás előtti utolsó hazai kétkapus gyakorlás volt, ugyanis a válogatott tagjai szerdára pihenőnapot kaptak, hogy aztán csütörtökön elutazzanak Athénba, de erről majd később. Nagyon jó program volt ez a váci edzés, a nézőknek tetszett a meccs, olyannyira, hogy utána még jó darabig nem szabadultak a srácok a rajongóktól, ráadásul tavaly is itt játszotta az utolsó meccsét a válogatott a VB-győzelem előtt és ez talán jó ómen lesz az Olimpia előtt is. Szerdán pihent a válogatott, én viszont nem, mivel ezen a délutánon is kimentem a Hajósba, most éppen az UTE-Szeged kétkapus meccsen "nézelődtem" és megállapítottam, hogy mindkét csapat jól erősített az előző szezon óta, így jó kis bajnokság elé nézünk októbertől. Csütörtökön kivételesen délelőtt mentem a Hajósba, amikoris nagyon meleg volt, de a vizilabdáért ugyebár bármit elviselek.(Szerdán az UTE-Szeged meccs a benti fedettben is felért egy szaunával...) Újfent jöttek a lányok is az edzésre, de Imrek, Geyza és Én maradtunk egészen addig, míg a srácok az edzés után beültek a buszba és elindultak a reptérre. Sőt, mindenkitől el is búcsúztunk. De mivel Geyza autója ott parkolt a Hajós mellett, így gyorsan beültünk, majd elindultunk a két rendőrmotoros által felvezetett konvoj után. Amúgy a konvoj mindössze a buszból és a Jakab fotitkár úr autójából állt. No szóval mentünk utánuk és követtük őket akkor is, mikor a szigeti bejárónál a rendőrök segítségével balra fordulhattunk, majd pedig a villamossineken mentünk a rakpartig, azon végig, ott is előztünk mindenkit, mint ahogy az Üllői úton is, sőt még piroson is átmentünk. Na mindegy, a lényeg, hogy a két rendőrmotoros minket is a konvoj tagjának tartott, úgyhogy simán kiértünk mi is a reptérre. A legjobb az volt, hogy mikor a srácok beléptek a reptér ajtaján, mi már ott álltunk velük szemben és újra fogadtuk őket. De a legjobb az volt, mikor három játékos (Ádi, Norbi és Rajmi) is ugyanazt kérdezte tőlünk: "Athénban is várni fogtok minket?" De Dénes sem volt semmi, mikor azt mondta: "De sok szabadidőtök van nektek!" Amúgy a reptéren csak a rádió és a DunaTv volt kinnt, utóbbi fel is vett minket. Szóval egészen szuper volt a csütörtöki nap, de a pénteki még jobb volt, mivel akkor meg a lányok miatt zarándokoltunk ki a reptérre. A lányok nagyon örültek nekünk, mivel csak Imrek és Én tiszteltük meg őket a jelenlétünkkel a hozzátartozókon kívül. Abszolút nem nehezteltek ránk mikor közös fotókra kértük fel őket, így például összeálltak egy csapatképre is. Szóval nagyon jól szórakoztunk és a lányok is jó hangulatban szálltak fel a repülőgépre. (Amúgy teljesen más volt, mint a fiúknál, ők ugyanis egyenként mentek be a tranzitba, míg a lányok megvárták egymást, igaz a srácok késésben voltak, mivel edzésről érkeztek...) És akkor a hét megkoronázása képpen egyik legjobb haverommal, Kicsivel lerándultunk Szentesre, mert úgy hallottuk, valami tornát rendeznek odalennt (nem mellesleg Kicsi szeretett volna találkozni újra a szentesi edzőtáborban általa megismert lányokkal...) Lennt megtudtuk, hogy a XIII. Európai Vízilabda Csapatok Találkozójára (SAS Torna 2004) mentünk tulajdonképpen le, amit immáron tizenharmadik alkalommmal rendezték meg 22 csapat részvételével Szentesen 2004 augusztus 13-15. között ezt a tornát, bár bevallom én először rándultam le eme őrült, de rendkívül szórakoztató tornára. Szórakoztató volt, mert itt nem az eredmény, hanem a részvétel, illetve a jó hangulat volt a fontos szinte mindenki számára. Volt itt sok-sok vízilabdás bajnok (pl Sugár Sándor, Kiss Csaba), pár nemzetközi csapat (pl Moszkva, Litvánia), no meg lelkes amatőrök is (pl Kárász Zénó, bár lehet hogy ő is pólózik valahol, csak én nem tudok róla...). A jó hangulatot természetesen a rengeteg elfogyasztott sör és tömény pia szolgáltatta. Én szombaton voltam lennt Szentesen és bizony már aznap láttam olyan pólósokat, akik alig álltak meg a lábukon (mint pl Szirányi Balázs) illetve olyanok, akik jó kis sztorikkal szolgáltak. Sanyi például elmesélte, hogy itt annyira nem komoly a játék, sőt van olyan, aki tökéletesen kidől szombatra, no meg vasárnapra, így gyakran előfordul, hogy ha nincs ki valamelyik csapat, akkor a nézők közül ugrik be a vízbe játszani.(Erre jó példa volt, hogy a haverom, Kicsi is beszállt két meccsre is játszani szombaton.) Szóval örömvizipóló volt a javából. A legnagyobb élményem az Istenek - Édesvizi Planktonok meccsén volt, ahol az első és a negyedik negyedben még egy strandlabdával is tudtak "komoly" meccset játszani a vízben lévők. De a legjobban a csapatnevek tetszettek (pl Csővázas Droidok, Bajnok Fókák, Lámák, Hét Vezér, Keleti Veszedelem, Amatőr Sasok, Egri Éden, Ivarlegendák, Kanizsai Bakterok, Körkutyák) bár ehhez a strandvízilabdás tornákon már megszoktam. Sajnos nem tudtam lennt maradni vasárnapra, pedig nagyon megnéztem volna pár embert, hogy vajon hogy bírták a vasárnapi napot. Mindenesetre az tuti, hogy jövőre újra ott a helyem a SAS Tornán és nem csak egynapos túra gyanánt, hanem a bulik miatt is...

By Golyo28